Két hónap múlva ismét választunk, hogy aztán – ha minden a tervek szerint halad – három és fél évig használat nélkül porosodjanak a szavazóurnák. Az októberi önkormányzati választásnak már e tény miatt is kiemelt jelentősége lenne, nem beszélve arról, hogy a pártrendszer átalakulása miatt egyszínűsödhet a helyi hatalom – írja Török Gábor politológus.
Keller László 2002-es működése (feladata volt az első Orbán-kormány ideje alatti elkövetett visszaélések feltárása) jogi és politikai értelemben is teljes kudarccal végződött. Most az akkor megvádolt egyik politikus, Papcsák Ferenc próbálkozik azzal, amibe Keller két ciklussal korábban belebukott. De vajon mire jó az elszámoltatás? - teszi fel a kérdést Török Gábor politológus a blogján.
Mennyire példátlan, hogy három hónappal a választás után még mindig hatalmas a győztes előnye? Hogy volt ez korábban? Meddig tartott a választások után a kormányoldal vezetése? Török Gábor politológus e kérdéseknek jár utána blogján.
Az intézmények saját képre formálása és a zsákmányelv érvényesítése a személyi politikában feltehetően sokak tetszésére szolgál, míg mások számára elfogadhatatlannak tűnik - írja Török Gábor politológus.
Orbán Viktor pénteken két interjút is adott két televíziónak; az egyikben a műsorvezető megkérdezte a miniszterelnököt, hogy tart-e a Fidesz népszavazást az új alkotmányról. Orbán úgy gondolja, hogy nem kell. De miért olyan érdekes kérdés ez? – tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
"Nem azért gyújtunk gyertyát, hogy véka alá rejtsük" - ezt az érdekes képet Orbán Viktor használta, amikor 56 napja hivatalban lévő kormányának működését értékelte a parlamentben - írja Török Gábor politológus.
Létezik-e olyan módszer, olyan elemzési keret, amely minden kormányt azonos eljárás alapján vizsgálhat meg? - tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
E ciklus sikere alapvetően nem a nyilatkozatok kifüggesztésén, a zsákmányelv alkalmazásán vagy a szimbolikus politika egyéb elemein múlik, hanem azon, hogy képes lesz-e a kormány érdemben változtatni az emberek fejében az életkörülményekről kialakult képen - olvasható Török Gábor blogján.
Amikor a miniszterelnök elfogadta előbb az LMP, majd a Jobbik meghívását, megfontolásai mögött számos politikai érdek meghúzódhatott - véli Török Gábor politológus.
Tele van a sajtó a Fidesz és az LMP különös barátságáról szóló írásokkal. A jellemzően névtelenül nyilatkozó „befolyásos politikusok” beavatnak minket a nagy stratégia részleteibe is – olvasható Török Gábor politológus blogján.
Az MSZP eljutott odáig, hogy már nem irányul rá automatikusan a reflektorfény; akár csendben el is jelentéktelenedhet, a figyelemért pedig harcolnia kell. Történik mindez annak ellenére, hogy látszólag jelentős változások előtt áll a párt: a hétvégétől új elnöke és még nála is újabb elnökhelyettese lesz - olvasható Török Gábor politológus blogján.
A szereplőkön, a kormányon és az ellenzéken áll, hogy a múlónak tűnő, epizódszerű eseményekből össze tudnak-e rakni, fel tudnak-e építeni egy olyan konstrukciót, amelyben egyszer majd minden elem ugyanarról szól, egymást erősíti - véli Török Gábor politológus.
Egyelőre úgy tűnik, mintha a Jobbik inkább a Fidesz meggyőzésére, semmint legyőzésére törekedne - véli Török Gábor politológus.
Az eddigi elnökválasztások második legnagyobb támogatottságával, 263 szavazattal már az első fordulóban államfővé választotta Schmitt Pált a parlament. De mi jön most? - tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
A politológus szerint Tarlós István jelölésével egyelőre csak kalkulálni, találgatni lehet. Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy a politikus egyszer már majdnem nyert, vagyis vesztett.
Schmitt Pál jelölésével szemben alapvetően két érvet szokás felhozni: pártpolitikus előéletét és megkérdőjelezhető alkalmasságát - írja Török Gábor politológus.
Eldőlt a kérdés: Orbán Viktor bulgáriai nyaralásából küldött levelében Schmitt Pált javasolta a Fidesz és a KDNP államfő-jelöltjének. Az elnök megválasztása során mire lesz érdemes figyelnünk? - teszi fel a kérdést a politológus.
A mandátumának lejárta előtt álló köztársasági elnök öngyilkos politikát folytat a vétókkal, ugyanis utolsó (amúgy csekélynek látszó) esélyét is eljátssza ezekkel a lépésekkel - írja Török Gábor politológus.
Ha az LMP önállóan indít főpolgármester-jelöltet Budapesten, a fideszes Tarlós István esélye a városvezetői posztra igencsak megnő. Ha azonban az LMP hajlandó belemenni egy széles baloldali egységfrontba, könnyen lehet, hogy a Fidesz továbbra sem tudja bevenni a fővárost - írja Török Gábor politológus. Utóbbi esetben viszont véget érhet az LMP sem-sem típusú, középen állós korszaka: a döntéssel a párt egyértelművé tenné, hogy hol keresi a helyét és ebből adódóan politikai ellenfelét a magyar politikában.
A kétharmados többséggel rendelkező kormányoldalnak a lépései azért is annyira látványosak, mert az ellenzék gyenge és megosztott. Vajon mit tenne egy hasonló helyzetben az ellenzéki Fidesz? - tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
